2011-2012
SEJTTAN
Sejt: A legkisebb olyan egység, amely önálló életjelenséget mutat
Sejt- szövet- szerv- szervrendszer
Sejtmembrán:
- sejtet határoló hártyarendszer elválasztja a sejten belüli teret, de össze is köti a sejten kívülivel
- kettős lipidréteg (olaj és zsírréteg lehet)
- alkotórészei:
o foszfatidok (három vegyértékű anion)(gömböcske – farkocska)
o fehérjék (peptidek): lehetnek felszínen elhelyezkedők, bemerülők vagy a membránt teljesen átérő (Transport folyamatokhoz nélkülözhetetlen)
- a membránok specifitását a fehérjék (peptidek) és a szénhidrátok (cukrok) adják
- a membránok vékonyak, nagy felületűek, rugalmas hajlékony tulajdonságúak.
- Típusai:
o Határoló membrán, sejthártya (plazmamembrán)
o Belső membránok: ER (Endoplazmatikus Retikulum), Golgi-készülék, lizoszómák, Vakuólumok
- A membránokon keresztül zajlanak a sejt TRANSZPORT FOLYAMATAI
Sejtmembrán, sejthártya:
- 5-10 nanométer (100-ad rész) sejtet kívülről határolja
- A sejthártya terméke a sejtfal
- Baktériumnál: szénhidrátot (cukrot), fehérjét (peptideket), olajakat (lipideket) tartalmaz
- Gombák sejtfala kitines
- A növények sejtfalában pedig pektin, cellulóz és az idősebbeknél lignin (faanyag) van!
- Feladata: Sejt védelme
Plazmalízis: növényi sejtet a citoplazma töménységénél töményebb sóoldatba tesszük, akkor a citoplazma vizet veszít, a sejthártya elválik a sejtfaltól (ozmózis: hígabb felől a töményebb felé)
Endoplazmatikus retikulum
- Kiterjedt tömlő alakú hártyarendszer a citoplazmában, a sejtmagtól a sejthártyáig terjedhet
- Kapcsolatban áll a sejtmaghártyával
- Típusai:
o Simarendszerű endoplazmatikus retikulum (SER)
§ Lipidanyagcsere
§ Mérgező anyagok lebontását végzi, méregtelenít
o Durvafelszínű endoplazmatikus retikulum (DER)
§ Felületén riboszómák találhatók, itt zajlik a fehérje szintézis.
§ A kész fehérje a DER üregeibe kerül, és ott nyeri el a végleges térszerkezetét
Golgi-készülék:
- Belső membránrendszer, széleiről hólyagocskák fűződnek le, zsákszerű sejtszervecske
- ER (Endoplazmatikus retikulum) és a sejthártya között található
- Az ER-tól kapott fehérjéket átalakítja, át csomagolja és a rendeltetési helyére küldi vagy kiüríti a sejtből (szállítás, kiválasztás)
- Itt szintetizálódnak egyes poliszacharidok (kitin, pektin)
Lizoszómák
- DER-ről, Golgi- készülékről, sejthártyáról lefűződő hólyagocskák, melyek bontóenzimeket tartalmaznak
- Így a sejten belüli emésztést végzik
- Savas kémhatásúak, gömbszerű képződmények!
- Típusai:
o Fagoszóma vagy előlizoszóma
§ A lebontó anyagot tartalmazza, emésztés még nem folyik benne!
o elsődleges lizoszóma
§ csak emésztőenzimeket tartalmaz, azokat ratkározza
o másodlagos lizoszóma
§ egy fagoszómából és egy elsődleges lizoszómából jön létre
§ intenzív emésztés folyik benne
o harmadlagos lizoszóma, maradványtest
§ emésztés már kismértékű benne
§ tartalmuk emészthetetlen
§ szerepük a sejtbe bekerült anyagok, az elöregedett sejtalkotók, lárvakori szervek lebontása
BEKEBELEZÉS-ENDOCITÓZIS
ÁTALAKÍTÁS-LÍZIS
Riboszómák
- rRNS-ből (Riboszomális Ribo Nuklein Sav) és fehérjéből felépülő sejtalkotók, a fehérjeszintézis helyei
- A sejtmagvacskában jön létre
- 2 alegységből áll
o Prokarióta: kicsik, szabadon a sejtplazmában
o Eukarióta: nagyobbak, szabadon és Endoplazmatikus retikulumhoz kötve is előfordulnak
A sejtplazma (citoplazma)
- a sejt alapállománya
- kitölti a sejtet, nagy víztartalmú, félfolyékony (gél)
- magába zárja a sejtalkotókat
- nyersanyagokat tartalmaz
- háromfázisú diszperz rendszer (híg vizes oldat ionokkal, emulzió formában, lipidek, szerves anyagok szól (folyadék állag) és gél állapotban
- részre osztható:
- vizes fázisú (citoszol): vízben oldott sókat, szénhidrátok, fehérjék, valamint lipidek és nukleinsavak
- sejtváz (citogél): fehérjék térhálózata, melyek párhuzamosan vagy szabálytalanul helyezkednek el a vizes fázisban, folyamatosan bomlik, és újra épül!
Vakuólumok:
- Memránnal határolt üregek
- ER (Endoplazmatikus Retikulum) kitágulásával és lefűződésével keletkeznek!
- Sejtnedvet, kristályos anyagokat tartalmaznak
- Sejtnedv feladata:
o Növeli a sejt térfogatát
o Itt raktározódnak a tartalék anyagok
o Anyagcsere ártalmas termékeinek gyűjtő és közömbösítő helye
o Összetétel: szőlő- és gyümölcscukor gyümölcssavak, keményítő, olajok
A mitokondrium
- Energiatermelő sejtalkotó, minden eukarióta sejtben megtalálható
- Alakja hosszúkás vagy fonalas
- Számuk: Sejttípusonként változó, intenzív anyagcseréjű sejtnek több van!
- Mérete: mikrométeres, vagyis baktérium nagyságúak
- Szerkezete:
- külső membrán rész
- belső membrán: betűrődéses, felületnövelő!
- alapállomány: belső membránon belül (saját DNS)
- membrán közi tér
- funkciói:
- külső membrán: elhatárolás
- belső membrán: magas a fehérjetartalma, itt zajlik a terminális oxidáció és ezzel együtt az ATP szintézis ( Adenozin-Trifoszfát)
- alapállomány: citrát kör helyszíne
- szaporodásuk: hasadással
- anyai öröklődésű
A színtest:
- kizárólag növényi sejtalkotó, a fotoszintézis helye
- citoplazmában található
- szaporodásuk: hasadással
- számuk: a fényviszonyoktól függ
- mérete: mikrométeres, vagyis baktérium nagyságrendű
- szerkezete:
- külső membrán: sima
- belső membrán: redőzött sima
- alapállomány (sztróma): belső membránon belül
- saját DNS
- funkciói:
- külső membrán: elhatárolás
- belső membrán: magas lipid és fehérjetartalmú, itt vannak a színanyagok, itt zajlik a fotoszintézis fényszakasza
- alapállománya: sötét szakasz helyszíne
- típusai:
- zöld színű: kloroplasztisz – fotoszintézis (zöld színanyag)
- sárga vagy vörös: kromoplasztisz, csalogatás, fotoszintézis
- színtelen: leukoplasztisz – raktározás (fénytől elzárt szervekben) fotoszintézisben nincs szerepe
- fajtái:
- amiloplasztisz (keményítőt raktároz)
- proteoplasztisz (fehérje raktározás)
- elaioplasztisz (olajok raktározása)
SZÖVETTAN
Növényi szövetek
- szövet: közös eredetű, hasonló felépítésű és működésű sejtek összessége!
- a növényi szövetek csoportosítása:
o két fő csoportjuk van:
§ az osztódó szövet (merisztéma)
§ és az állandósult szövet
o a két rendszer kapcsolata
§ minden sejt osztódó szöveti sejtként születik
§ egy bizonyos kor után differenciálódnak: speciális felépítést alakítanak ki és speciális működést fognak ellátni, azaz valamely konkrét állandósult szövet sejtjévé alakulnak!
- osztódó szövetek:
o jelelmzője:
§ sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, plazmában gazdagok, nagy sejtmag
§ növény egész életében megőrzik osztódó képességüket
§ állandósult szöveteket hoznak létre
- az osztódó szövetek csoportosítása
o differenciáltságuk mértéke alapján:
§ ősmerisztéma (legkevésbé differenciált) hajtás és gyökér tenyészőkúpjának intenzíven osztódó sejtjei
o eredetük alapján:
§ elsődleges (ősmerisztémából) pl: hajtás és gyökér csúcsmerisztéma interkaláris merisztéma (száram internódiumainak megnyúlása, levelek, virágkocsányok növekedése)
- az osztódó szövetek csoportosítása
o elsődleges merisztéma lehet:
§ bőrszövet képző
§ alapszövet képző
§ szállítószövet képző
o másodlagos merisztéma: már differenciálódott növényi szövetek osztódó képességének visszanyerésével keletkezik.pl. parakambium: másodlagos bőrszövetet képez nyalábközi kambium, sebkambium: sérülések helyén!
- az osztódó szövetek csoportosítása
o növényi testben elfoglalt helyük alapján:
§ csúcs merisztéma (hajtás, gyökér)
§ oldal merisztéma (kambium): szár vastagodása
§ interkaláris merisztéma (csúcsmerisztémából ered, egyes sejtcsoportok az állandósult szövetek között is megőrzik osztódó képességüket;sejtjei a szerv végleges méretének elérésekor abbahagyják osztódásukat) pl.: pázsitfüvek
- az osztódó szövetek csoportosítása:
o merisztemoid: kevés sejtből álló merisztéma, mely egy már kevésbé osztódó képes környezetben új képződményeket produkál pl. gázcsrenyílások
- állandósult szövetek
o típusai:
§ bőrszövet (epidermisz)
§ szállítószövet
§ alapszövet
- állandósult szövetek:
o Bőrszövetek
§ felszíneket borítanak:
· feladatuk:
· lehatárolás
· védelem (UVB sugárzás mechanikai sérülések, kártevők, kórokozók)
§ felépítésük:
§ szorosan záródó ellapult sejtekből állnak, egy sejtrétegű, felületén kutikula vagy viasz
o bőrszövetek típusai:
§ elsődleges bőrszövetek
· fiatal növényi részeket borítanak.
· felépítésük:
o jellemzően egyrétegűek
o színtelenek (sejtjeikben nincsenek színtestek, kivéve a gázcserenyílás járósejteket)
· sejtjeik szorosan illeszkednek (varratosan), hullámost sejtfal
· feladatuk: gázcsere, párologtatás, mechanikai védelem
· két típusa:
o epidermisz
o rizodermisz (gyökér bőrszövete)
- az epidermisz:
o speciális funkciója:
§ párolgás elleni védelem (a külső sejtfalak viaszos kutikulát viselnek, vizet taszítja)
§ szabályozható gázcsere (gázcserenyílások)
o speciális függelékei:
§ kutikula
§ gázcserenyílások
§ növényi szőrök (védhetnek: hidegtől, párolgástól, fogyasztó állattól; repíthetik a magvakat, részt vehetnek a kiválasztásban)
- növényi szőrtípusok:
o fedőszőr (uborka, ezüstfa – erős felmelegedéstől, hidegtől, túlzott párologtatástól véd)
o serteszőr (állatok rágását gátolja)
o repítő szőr (fészekvirágzatúak – magvak, termések terjesztése)
o mirigyszőr (kiválasztásban – vadgesztenye: gyanta; komló: keserű anyagot termel)
