KERTÉSZ SZAKVIZSGA

A rhizodermisz

-          a fiatal gyökér bőrszövete

-          funkciója (a szervetlen tápanyagoldat felszívása) eltér az epidermiszétől >

-          szerkezeti eltérések:

o   nincs kutikula

o   nicsenek gázcserenyílások

-          speciális növényi szőrök: a gyökérszőrök. (pár napig működnek. Feladatuk a felszívó felület növelése)

Másodlagos bőrszövet – Periderma

-          Idősebb növényi részeket borítanak

-          fokozatosan (több év alatt) váltják le az elsődleges bőrszöveteke.

-          Mindig sok sejtrétegűek, barnás színűek, átlátszatlanok

-          Másodlagos merisztéma (phellogen) befelé paraalapszövetet (phelloderma), kifelé paraszövetet (phellom) hoz létre. Ez a periderma.

-          néhány éves ágakat, gyökereket borít (ritkán fiatal, de erősen táguló szerveket, pl. burgonya gumó, sárgadinnye termés)

-          szerkezete a sebszövetekére emlékeztet

-          függelékei a paraszemölcsök (lenticella) pl: bodza ág, burgonya gumó

Harmadlagos bőrszövet – héjkéreg (ritidoma)

-          az idősebb ágakat, törzseket, gyökereket borítja.

-          felszíne repedezett

-          nagyrészt elöregedett háncsból áll

-          sok csersav, alkaloida rakódhat bele

II. szálllítószövetek

-          Feladatuk: gyökerek által felvett vizet és ásványi sókat juttatja el a hajtásba, illetve a szerves vegyületeket a növény minden részébe.

-          a sejtfalak megnyúlt, csőszerű

-          A sejtek szorosan illeszkednek (> alakjuk nem henger, hanem hasáb)

-          a szállítószövetek hosszanti kötegekbe (edénynyalábokba) rendeződnek.

-          kétféle szállítandó anyag és szállítási mód> kétféle szállítószövet:

o   a farész

o   és a háncsrész

A farész (xylem)

-          feladata: híg sóoldat szállítása a gyökerekből a többi szervbe. Hatalmas szívóerő hat rá.

-          sejtfelépítés: sejtjei halottak, belül üresek, nagy átmérőjűek

-          sejttípusuk:

o   a tracheida (elhalt vízszállító sejtek)

o   és a trachea (vízszállító csövek)

o   farost

o   faparenchima

A háncsrész (phloem)

-          feladata: oldott szerves anyagok szállítása.

-          Aktív folyamat (> élő sejteket igényel)

-          Fő sejttípusai:

o   a rostasejtek (vastagabb, megnyúlt)

o   a rostacsövek (legnagyobb szerves molekulákat szállítja)

o   háncsparenchima (kísérősejt): szállítás, raktározás

o   háncsrost (háncs szilárdítása a feladata pl: rostnövények – kender, len)

Szállító edénynyalábok:

-          egyszerű edánynyaláb (fa és háncs elemek külön alkotnak nyalábokat, sugarasan helyezkednek el)

-          előfordulás egyszikű gyökér, kétszikű fiatal gyökér

-          kép: kék nőszirom egyszerű, sugaras edénynyalábja

Összetett edénynyalábok:

-          kollaterális nyílt (egy-egy fa és háncsrész, köztük kambium)

pl. kétszikű növények szára

-          kollaterális zárt edénynyaláb (egy-egy fa és háncsrész alkotja, kambium nem működik) pl: egyszikűek, zsurlók

-          bikollaterális (kétoldali) farészt külső és belső oldalán is háncsrész övezi; kambium működhet. pl: tökfélék, burgonya félék

-          körkörös: egyik alkotóját a másik körbeveszi; kambium nem működik

-          két típusa:

o    *leptocentrikus (belül a háncs)

o   *hadrocentirkus (belül a fa)

-          lemezes (fa és háncsrész egymással párhuzamos lemezekben, váltakozva helyezkedik el) pl korpafüvek

III. Alapszövetek

-          ide tartozik minden olyan állandósult szövet, amely nem bőrszövet és nem szállítószövet!

-          a bőrszövetek és a szállítóelemek közti belső tereket töltik ki a növény minden szervében.

-          sejtjei között sejtközötti járatok

-          sokféle funkció

-          típusuk:

o   a táplálékkészítő (asszimiláló) alapszövet,

o   raktározó alapszövet,

o   átszellőztető alapszövet,

o   a szilárdító (mechanikai) alapszövet,

o   kiválasztó és váladéktartó alapszövet

a, Táplálékkészítő alapszövet

-          feladat: fotoszintézis (fontos szerepe van a gázcserékben is)

-          felépítés:

o   a sejtekben rengeteg zöld színtest (ettől zöldek a fiatal növényi részek)

o   fejlett sejtközötti járatrendszer

-          előfordulás: levelek, fiatalabb szárak belsejében.

b, Raktározó alapszövet

-          feladata: keményítőt, olajat, fehérjék, cukrot raktároz.

-          felépítés: a sejtekben sok leukoplasztisz

-          Előfordulás: főleg gyökerekben, föld alatti hajtásokban, termésfalban, magvakban

c, víztartó alapszövet

-          feladat: vízraktározás

-          felépítés: a sejtekben hatalmas vakuólum

-          előfordulás: pozsgás njövények száraiban, leveleiben

d, átszellőztető alapszövet

-          feladat: levegőtől elzárt szervek oxigénellátása (esetleg lebegtetés)

-          felépítés: hatalmas sejtközötti járatok.

-          előfordulás vízi, mocsári, lápi növények alámerült szerveiben (víz alatt, iszapban)

szilárdító alapszövetek

-          feladatuk a szilárdítás

-          felépítésük: a valódi alapszöveteknél differenciáltabbak.köözös jellemzőjük a vastag sejtfal. sejtjeik szoros illeszkedésűek (nincs sejtközötti járatrendszer)

kiválasztó alapszövetek

-          feladatuk

o   feleslegessé vált anyagcsere termékeket választja ki, különíti el.

o   sejtek kívül speciális sejtközötti járatokban: pl. gyantajáratok.

-          hasznos anyagok elválasztása

o   nektáriumok (>nektár, főleg virágokban)

o   ozmofórák (>illatanyagok, virágokban)

Szöveti elváltozások a mikroszaporítás során

-          in vitro

o   levél bőrszövete vékonyagg, nincs viaszréteg

o   levél vékonyabb

o   levél kisebb, kevesebb sejt

o   gárcsere nyílások nyitottak

o   szállító edénynyaláb fejletlen

-          in vivo

o   levélen van viaszréteg

szöveti elváltozások a mikroszaporítás során

hátrányos változás: vitrifikáció

-          növekedésszabályozók hatására ( benzil – adenin túladagolás)

-          levél sejtközötti járatai megtelnek vízzel, elüvegesedik a levél (szár is)

-          visszafordíthatatlan folyamat

Sejtmembrán

-          elválaszt (sejt- külvilágtól)

-          folyamatos anyagfelvétel és leadás- transzportfolyamat

-          anyagok különböző sebességgel mozognak

-          membránok átjárhatósága is változó (van ami szabadon, van ami nem)

A transzportfolyamatok

-          aktív transzport:

o   energiát igényel (ATP szükséges)

o   fehérjékből álló szállítórendszer végzi a szállítást

o   nagyobb koncentráció felé

o   pl: Kálium-, Nátrium kation, anionok, egyes aminosavak, cukrok

-          passzív transzport

o   külön energiát nem igényel

o   két típusa van:

§  szabad diffúzió (magasabb koncentráció felől a hígabb felé, pl: víz, kisebb szénhidrátok; gyorsaság függ a hőmérséklettől és az anyag koncentrációjától)

§  gyorsított diffúzió (membrán áteresztő képessége enzim hatására megváltozik, pl: aminosavak, glükóz, glicerin)

-          membránáthelyeződéssel járó transzport

o   endocitózis: sejthártya lefűződik membránhólyag alakban

§  ezek szilárd anyagot és folyadékot is felvehetnek

o   exocitózis: a membránhólyagok a sejthártyához vándorolnak és kiürülnek

A mitokondrium működése:

-          a sejt energiatermelő és energiaraktározó sejalkotója

-          a lebontási folyamatokból származó ATP 90%-a itt képződik

-          a biológiai oxidáció két utolsó lépése a mitokondriumban játszódik le:

o   a citromsavciklus a mitokondrium alapállományában,

o   a terminális oxidáció a mitokondrium belső membránján

Citromsav-ciklus (szentgyörgyi-Krebs ciklus)

-          lényege: szénhidrátok, zsírok és fehérjék CO2-vé és H2O-vá alakulnak, miközben energia termelődik (ATP)

Szintestek működése

-          legfontosabb feladata: fotoszintézis

o   fény energiájának megkötésével szervetlen anyagokból (szén-dioxid és víz) – szerves anyagok (szénhidrátok) állítódnak elő.

általános képlete:

      6 CO2 + 6 H2O + FÉNY = C6H12O6 (GLÜKÓZ) +6 O2

SEJT-KROMOSZÓMA

            PROKARIÓTA-EUKARIÓTA

SEJTMAG

-          jellemzők:

o   1833. Robert Brown – sejtmag

o   1823-39. Schleiden és Schwann-sejtelmélet

o   eukarióták minden sejtjében

o   sejt központjában található

o   száma: 1-2 – sok

o   alakja: gomb, lapított, pálcika, füzér

o   mérete: 10-20 mikrométer

-          Sejtmag felépítése:

§  maghártya: kettős membránrendszer

o   külső: riboszóma, magpórus (nagyobb molekulák vándorlása – RNS kifelé, sejtmagfehérje befelé)

o   belső

§  magnedv: homogén; DNS, RNS, fehérje

§  magvacska: rRNS+fehérje=riboszóma

§  kromatinállomány: DNS+fehéjék;

§  sejtosztódáskor kromoszóma jön létre

Sejtmag feladata:

-          irányítja a citoplazmában zajló kémiai reakciókat

-          sejtosztódháshoz szükséges információt tárolja

KROMOSZÓMA

            Sejtmag – DNS – molekula laza szerkezetű – sejt működésének egyes szakaszaiban  tömör testekké áll össze = KROMOSZÓMA  

Kromatida: megduplázódott, formailag, tartalmilag azonos DNS 

Haploid sejt:

-          egy sejtben minden kromoszómából egy van

-          jele: „n”

-          pl: ivarsejtek

Diploid sejt:

-          egy sejtben minden kromoszómából kettő van (egy anyai – egy apai = homológ kromoszómapár: külsőre, nagyságra azonosak, tartalmilag különböözőek)

-          jele: „2n”

-          pl: testi sejtek

Sejtciklus:

            osztódó sejteknek az a körfolyamata, amely a sejtek DNS-szintézis előtti állapotából kiindulva – DNS-szintézisén és sejtosztódáson keresztül – visszatér a kiindulási szakaszba!

            Lépései:

1.      nyugalmi szakasz (enzimfehérjék szintézise)

2.      DNS megkettőződése (sejtciklus idejének fele)

3.      újabb nyugalmi szakasz

4.      sejtosztódás (kromoszómák kettéválnak, kettéosztódik a sejt, keletkezett két utódsejt nyugalmi szakaszba kerül)